~6. fejezet~

Stella szemszöge:
Louisszal beszélgettem fönt a szobába.
-Nem volt ez olyan vészes.Én jól éreztem magam.
-Legalább akkor te!
-Ne csináld a haverod egyáltalán nem olyan..-de nem tudtam befejezni mert az ujját a számra tette majd megcsókolt.Hátradöntött az ágyon majd fordítottam helyzetünkön.Levettem a felsőmet.Majd Louis is de nem ő volt az mert amikor kibújt a póló  nyakán Harry feje volt ott-majd hirtelen fölébredtem az álmomból.És az ablakban ott volt egy varjú de nem törődtem vele elmentem inni.Másnap ahogy felébredtem megfürödtem és a pom pom ruhám hevert az ágyon.
Louis szemszöge:
Az emberiségnek a szikrája ott kell legyen még Harrybe,valahol,legbelül.De hgyan hívjam elő?És hogyan óvjam meg Stellát?-írtam a naplómba
Oda mentem a dobozhoz és kivettem belőle egy nyakláncot aminek a medáljában vasfű volt amit a vámpírok egyáltalán nem bírnak.Idézés nem hat arra aki viseli.Ha hozzáérnek megég a bőrük ha megeszik vagy a szervezetükbe jut elgyengülnek sok mennyiségben meg is halhatnak tőle.
Stella szemszöge:
-Húú de dögös valaki ebben a mezben!-mondtam Louisnak aki a mezes fölsőjébe volt.Mivel ma van a focimeccs.
-És nálad semmi pom pom szerkó?-kérdezte
-Vége.
-Nem ez nem igaz.Az igaz,hogy más lettél a történtek miatt. Próbálj meg előre tekinteni és újra kezdeni-fogta meg a kezemet.-Jól van?-én pedig csak bólogattam-Lehet ez neked még túl korai lesz vagy fura akkor is szeretném ezt átadni.
-Úr isten ez gyönyörű szép!-vettem ki a nyakláncot a kis dobozból
-Talán még a gyűrűmnél is jobban hozzám nőtt és nem is terveztem, hogy megválok tőle.Idáig.Szóval nagyon szeretném ha viselnéd, a kedvemért,mert szerencsét hoz.-megszagoltam és nagyon jó illata volt.
-Rózsa illata van?
-Nem.Ez egy fű féleség.De jó igaz?
-Nagyon.-megfordultam,hogy Louis fel tudja rakni a nyakláncot.
-És szeretném megköszönni, hogy rábeszéltél erre a foci dologra.Tényleg  jól esett.
-Így kell!Én befejezek te kezdesz.
-Hát azért csak nem így lesz!Meglátjuk!-majd megcsókoltam őt-Szia
-És mért is nem vagy a ruhádban?-jött oda Amy. Átöltöztem és végül én is szurkoltam.
-Csendet kérnék!-szólt az edző és elkezdte a beszédét én végig Louist néztem.
Louis szemszöge:
Meghallottam,hogy verekednek.Így oda mentem.James volt az és Taylor.
-Földön van!Elég-szorítottam meg Taylor kezét és ő a mássikkal megütött tiszta erőből de nem fájt.Majd James akarta egy törött üveggel Taylor megütni de Taylor kifordult így engem talált el és a kezem vérzett.
-Jézusom a kezed!-jött oda Stella
-Ne ne!-tettem a hátam mögé.-Semmi baj
-Nagyon mély?-vette el a hátam mögül a kezemet-Hagy nézzem! Mutasd!-de nem engedtem ökölbe volt szorítva a kezem majd végül kinyitottam az ujjaimat és nem volt ott semmi csak egy nagyon pici vérfolt.
-De én láttam...
-Nem talált el!Ez nem az én vérem!-töröltem a felsőmbe-Látod?Nincs bajom.
-De én láttam, hogy az üveg elvágja a kezed!
-Nem vágta!Viszont mindjárt kezdünk úgy,hogy megyek és majd találkozunk.
Stella szemszöge:
Megkerestem Beckyt.
-Na végre hol voltál?
-Kérdezhetek tőled valamit úgy, hogy lehetőleg ne poénkodd el a választ?
-Persze. Mi a baj?
-Az a rossz megérzés amikor  hozzáértél Louishoz és megijedtél tőle..
-Felejtsd el!A tegnapi vacsinál teljesen meggyőzött.
-Nem most komolyan!Mi volt az?Láttál közben valamit?
-Olyan volt az egész mint egy fénykép.Mint ma amikor számokat láttam tudod! 8,14,22
-Igen.
-Csak Louisnál érezni is lehetett valamit.Teljesen kirázott a hideg olyan volt..
-Milyen?
-Mint a halál.Legalább is ilyennek képzelem el a halált.
Oda mentem a kocsimhoz, hogy elrakjak egy dolgot.Amikor megfordultam Harry állt mögöttem.
-A frászt hozod rám!Mit csinálsz itt?
-Jaa!Csak elbújok Amy elől.
-És miért kell?
-Kell egy kis szünet.Mert elképesztő mennyit beszél!
-Igen.
-Hát benne van mert fiatal!
-Azért nem sokkal fiatalabb mint te!
-Lényeg, hogy nem lesz ez olyan hosszú távú, ha nem akarok beleőrülni.
-Lehet, hogy Amy idegesítő tud lenni de gyerekkori barátom úgy, hogy nekem inkább ezt ne mondd!
-Megbántottalak akkor vedd úgy, hogy nem is szóltam!Amúgy nekem nem ez a szándékom.
-Dehogy nem!Különben nem keresnél kifogásokat mindenben ami vele kapcsolatos.
-Igazad van!Talán mások a szándékaim. De neked is!
-Igen?
-Uhum.Látom én!Engem akarsz!
-Hogy micsoda?
-Én megértelek és ezért vonzódsz hozzám!Még akkor is rám gondolsz amikor nem is akarsz sőt mostanában velem is álmodsz!
Harry szemszöge:-Most pedig!Meg akarsz csókolni!-igéztem meg őt majd közeledtem felé de pofán vágott.
-Felejtsd el!Nem tudom milyen hülye játékot űztök Louissal de én kimaradok belőlle és nem érdekel mi volt a múltban egyet  jó ha előre tudsz!Én nem Lexy vagyok!-majd elment
Louis szemszöge:
Mattel beszéltem és kibékültünk. Amikor elment csak egy taps hangot hallottam  magam mögül.Harry volt az.
-Micsoda fordulat Louis csapattag és már barátja is van!Holnap már neked szóla Hajrá!
-Ne fárassz mára elég volt!-indultam el de hirtelen előttem lett
-Jó a trükk Stellával.Had tippeljek...vasfű a nyakláncban?Azt kell, hogy mondjam meg is lepett nem nagyon szoktak ellenállni a kísértésemnek.Honnan szerezted?
-Nem tök mindegy?
-De végül elcsábíthatom máshogy is!Vagy egyszerűen megeszem!
-Nem te őt nem fogod bántani!
-Mert?
-Mert valahol legbelül te is érzel még iránta annyit. Én is féltem, hogy az emberség teljesen kiveszett belőled és tényleg azzá a szörnyeteggé letté amivé válni akartál.
-Nem csak akartam!
-Akkor ölj meg!-álltam elé
-Jó hát megtehetném!
-Nem!Nem tudnád ezer alkalmad lett volna rá még is itt vagyok és nem teszel mást csak kísértesz engem!Már kerek 145 esztendeje. Lexy meghalt!És te engem gyűlölsz amiért őt szeretted, engem kínzol, mert ma is szereted!És ez az emberséged!
-Louis mit művelsz itt?Kezdődik a meccs!-jött az edző
-Emberséges vagyok?Na jó figyelj!-nézett rám Harry majd kiszívta az edzőm minden csepp vérét
-Bárkit, bárhol,bármikor!
Matt szemszöge:Kimentem egy kicsit levegőzni és megláttam az edzőt holtan.
-Gyertek ide!-futottam be az öltözőbe
Becky szemszöge:Néztük ahogy Dener edzőt elviszik.És megláttam a számokat.A házszám 8-as volt a kocsi rendszám 14-es és a földre pedig 22-es volt írva.Nagyon megijedtem alig kaptam levegőt.
Stella szemszöge:
Louis feladta rám a kabátomat.
-Milyen állat tenne ilyet?Miért jönnek ki az erdőből és támadnak meg bárkit?
-Nem tudom!Tényleg nem tudom!-simította meg az arcomat
-Láttam, hogy megvágtad a kezedet!
-De nincs bajom!Semmi bajom és neked sem!Csak ez számít!-majd szorosan megöleltem őt.
Louis szemszöge:Haza mentem és a naplómat írtam
Azt hittem van rá remény, hogy valahol legbelül van még emberiség Harryben, valami normális.De tévedtem.Benne már nincs semmilyen emberi érzelem.Se jóság se kedvesség se szeretet, szörnyeteg lett akit meg kell állítani.Harry szemszöge:Elmentem Stellához, hogy nézzem ,hogy alszik megsimogattam az arcát meg is ölhettem volna de nem tettem.Hirtelen felébredt én pedig elmentem .